Süsü, a jószívű sárkány, ki gondolná, de Sárkányföldön született. A háromfejű keményszívű apa azonban nem tudta elviselni, hogy fia csak egy fejjel jött a világra, és mindenben eltért sárkánytársaitól. Ezért szegénynek nyakába kellett venni a nagyvilágot. Bánatosan járta a vidéket, miközben kedvenc versikéit dúdolgatta, például ezt is:

"Ó, ha rózsabimbó lehetnék,
Rám szállnának szépen a lepkék
Kicsi szívem vélük dobogna!
nem lennék ilyen nagy otromba.

Ezt a vágyam senki se érti,
se gyerek, se nő és se férfi!
Senki, senki itt a világon,
mi is az én titkos nagy álmom!"

S miközben dalolászott számos galibát okoz, mert ő már csak ilyen. Aztán egy szép napon találkozott egy kóbor királyfival, aki minden rászorulónak szíves-örömest segített. Illő módon üdvözölték egymást: "Üdvözöllek dicső lovag, szép a ruhád, szép a lovat! Mi szél hozott mondssza, erre, mi vajon a szíved terve?"